Dreamer
                                     
Csend van. Semmi nem zavarja meg  gondolkodásomat,bár lehet, hogy csak én zárom ki túlságosan is a világot .Hiszen éppen egy vasúti hálókabinban vagyok és utazok Szöul felé hogy végre találkozzak családommal akiket a téli szünetem óta nem láttam.Hiszen a tavaszi szünetemet az iskolában töltöttem két legjobb barátnőmmel. Gondolataimba merülök mikor hirtelen valaki kinyitja az ajtót.Rámeredek és várok hogy megszólaljon végre.Nem szeretem az embereket ez köztudott tény ezért is kerül el sok ember az iskolában és van csak két igaz barátnőm.

- Elnézést,de nem ez a 9-es kabin? - néz rám furcsán az idegen férfi.

- De igen ez az.És mit keres Ön itt? - szólítom meg a tőlem telhető legnagyobb kedvességgel.

- Ez az én kabinom,tehát te vagy rossz helyen kislány .- kislány.komolyan azt merte rám mondani hogy kislány.

- Nem! -jelentem ki határozottan. -Mutassa meg a jegyét! - szólítom fel határozottan az idegen embert.

- Tessék. - nyújtja felém a jegyet. - Látja 9-es szám szerepel rajta.Úgyhogy most már csak te lehetsz az aki nem jó helyen van.Mutasd meg a szelvényedet bogaram . - nem hiszem el, hogy mer két másodperces beszélgetés után így nevezni .Amúgy sem szeretem ha így hívnak mindig aput jutatja eszemben mert így hívott kiskoromba mikor még valamennyire szeretett.Közben odanyújtom neki a jegyemet és megcsodálhatja  rajta a gyönyörű kilences számot.

- Úgy tűnik te is igazat mondtál.Akkor talán én most elmegyek és megkeresem a kalauz bácsit és megoldjuk ezt a problémát hiszen még másfél napra vagyunk legalább a célállomástól és gondolom nem szeretnél velem egy kabinban utazni. - nevet rám az idegen.És hogy őszinte legyen így van nem szeretnék egy idegen férfival együtt utazni,főleg hogy ilyen udvariatlan modora van.Elindult megkeresni a férfit és remélem másfél napig  fogja keresni,de ez sajnos lehetetlen.Újra kicsit gondolataimba merül,de sajnos nem sokáig.A férfi visszatér egy másik férfival aki feltehetőleg a kalauz.

- Tessék megmutatni mindketten a jegyeket.Nem lehetséges hogy mindketten ugyanazt a háló kabint kapták volna.-mondja nekünk kedvesen a férfi.Alaposan megnézi a jegyeinket és nagyon ráncolja a szemöldökét.Érzem hogy ebből nem fogok jól kijönni semmiképpen .-  Sajnálom hölgyem és uram,de úgy tűnik mindkét jegy mostanra érvényes.Valami gond adódhatod a két állomáson ahol vették a jegyeket.És sajnálattal kell közölnöm hogy jelenleg nincs szabad kabin ahova átköltözhetne az egyikük.Nem tehetünk mást mint hogy meg kell osztozniuk a kocsin amíg Szöulba nem érünk.Sajnálom mindenképpen kárpótolni fogjuk önöket,de jelenleg nincs más megoldás.Még egyszer nagyon sajnálom a tévedést. -meghajolt majd kiment az ajtó,mi pedig az idegennel csak néztük egymást ,majd pedig megszólalt.

-  Úgy tűnik Aranyom másfél napig osztozkodnunk kell.- néz rám egy ferde mosollyal. Semmi jóra nem számítok ezalatt a másfél nap alatt. - Akár be is mutatkozhatnánk egymásnak Kim Hee Chul vagyok.És te drágám, ki vagy?

- Aludhatna kint  a folyosón is elég tágas ,elférne.És akkor nem kéne együtt lennünk az elkövetkező nagyjából másfél napban.- néztem rá a lehető leggonoszabb nézésemmel.-És a nevem Gain.Son Ga-In.

- Szép név,Szépségem. Áá nem szeretnélek megfosztani csodás személyemtől és ki tudja mik történhetnek itt az éjszaka.- kacsint rám,nekem meg felfordul a gyomrom,hogy gondolhat rólam ez az alak ilyet.Ha lehetséges még csúnyábban nézek rá. - Meg a kő is hideg a kabin előtt,megfázni se szeretnék.

- Hát rendben,de lehetőleg ne jöjjön közelebb a szükségesnél ,főleg ne éjszaka.-nézek rá.-És lehetőleg ne is nagyon szóljon hozzám kérem. - ezek után nem szóltunk egymáshoz.

 Elgondolkozva néztem Heechult. Meg kell hagyni nem nézni rosszul gyönyörű sötété barna szemei vannak és az a ravasz félmosoly ami szinte mindig ott ül az arcán elég vonzó férfivá teszi őt.Ő is engem néz gondolom ő is ahogy jelenleg én is épp engem elemez a gondolataiban. Nem épp a legjobb a beszédstílusa,de talán beszélgetést kellene kezdeményeznem mivel még sok idő mire Szöulba érünk és talán nem kéne síri csöndben végig utaznunk ezt az időt. Mondjuk az is igaz,hogy én mondtam, hogy ne beszéljünk egymással. Tehát nekem kell beszélgetést kezdeményeznem.

- Elnézést,nincs kedved velem vacsorázni? - kérdezem meg tőle a lehető legkedvesebb hangszínemmel. - Nem igazán szeretek egyedül enni és most hogy egy kabinban utazunk talán mégis beszélgethetnénk.De ha nem szeretne akkor én megyek is. - álltam fel a helyemről és indultam el az ajtó felé,nyitottam már ki az ajtót mikor egy kéz fonódott a csuklómra.

- Gain veled tartok,de csak mert olyan szépen kértél és szeretnélek jobban megismerni. -mosolygott rám azzal a hamiskás félmosolyával.Elindultunk az étkező felé,ahol már elég sokan voltak tekintve hogy vacsora idő van már.

- És Gain hány éves is vagy? - nézett fel rám és mintha kicsit tartana a választól,de megnyugtatom attól még hogy 20 évesnek nézek ki sokkal idősebb vagyok.

- 27 vagyok,gondolom ez most eléggé ledöbbentett,de te se lehetsz sokkal több Heechul. - mondtam ki kissé gúnyosan a nevét.

- Hát olyan sokkal nem is,de már 31 éves vagyok. - mosolygót rám először valami eszméletlenül aranyos mosollyal.Na jó Gain ilyeneket nem gondolunk.Szidom le magam. Tovább beszélgettünk és meglepően jól sikerült a vacsora.Már visszafele tartottunk a kabinba mikor Heechul maga felé fordított és megcsókolt.Hirtelen ért .Pár másodperc múlva visszacsókoltam és ez eléggé meglepte.Ahogy elnézem döbbent fejét mikor befejeztük a csókot mintha legalább egy pofonra számított volna és őszintén szólva engem is meglepett hogy reagáltam a csókjára.

- Talán ezt nem itt kellene folytatnunk. - szólaltam meg majd elkezdtem magam után húzni egyenesen a kabin felé.

A kabinba érve rögtön nekem esett. Ledöntött az ágyra és rám mászott. Ahogy lenézett rám az eszméletlenül vágygerjesztő nézés volt. A tekintete vágyat sugárzót és örültem mert ez nekem szólt és nem valami másik csajnak. Lassan elkezdte csókolgatni a nyakamat, közben kezével igyekezett levenni a pólómat. A kezét végig húzta az oldalamon , amitől kirázott a hideg.

- Hmm,csak nem egy gyenge pont Aranyom? - súgta a füleimbe vágytól fűtött hangon. Én csak egy nyögésre voltam képes válaszként.A fülem alatti résznél kezdett egy csókolgatni majd haladt egyre lejjebb és ahogy elérte a kulcscsontomat gyengéden beleharapott,amitől ha lehetséges még jobban vágytam arra hogy végre magamban érezhessem. Én már nem bántam annyira finoman a ruháival mint ahogy ő tette az enyémmel. Szinte letéptem róla minden ruhát. Már egyikünkön se volt semmi,de ő még mindig úgy érezte nem elég. Lassan feltámasztotta magát rám mosolygott az ellenállhatatlan félmosolyával és megszólalt.

- Talán most abba kéne hagynunk nem gondolod Gain? - nézett rám huncutul.Na jó ez most szórakozik velem.

- Vicces vagy Heechul.Mi lenne ha inkább a tettek mezejére lépnénk. - szólaltam meg majd egy hirtelen mozdulattal megfordítottam magunkat és ráültem.Abban a másodpercben egyszerre nyögtünk fel.Majd pedig elkezdtem mozogni. Lassan szinte őrjítően lassú tempóban csak hogy őt kínozzam.Lenéztem rá és most én húztam mosolyra a számat.Ez volt a végső löket neki,nem bírta tovább.Megfordított minket,hogy ő kerüljön felülre,majd pedig gyorsabb tempóban kezdett el mozogni.A lábaimat a dereka köré raktam csak hogy még ennél is jobban érezhessem őt.Éreztem hogy lassan itt a vége egyre jobban kezdtem érezni a gyönyör felé vezető utat és ahogy félig lehunyt szemeimen keresztül láttam ő is a vég felé közeledett.Egy utolsó lökéssel mindketten a gyönyör kapuiban találtuk magunkat. Heechul izzadtan,lihegve dőlt mellém és halkan odasúgta.

- Életed eddigi legjobb menete volt igaz Bogaram? - nézett rám a tipikus tekintetével.

- Haha,volt már jobb is.De talán te nézel ki eddig a legjobban. - nevettem rá.Kényelmesen elhelyezkedtem a mellkasán,majd pedig álomba zuhantam.Csodálatos álmom volt,ahol Heechullal voltam együtt Szöulban,nem váltak el az útjaink miután odaértünk.

Másnap reggel mikor felkeltem ez az álom szertefoszlott.Egyedül voltam a kabinban,egyes egyedül .Tudom hogy csak pár óra volt az egész,de azért reménykedtem hátha ő más lesz mint a többiek.Tévedtem.
Felöltöztem,mert ahogy kinéztem láttam,hogy pár perc és megérkezünk,ahol várnak a szüleim.Gyorsan rendbe raktam a kabint és összeszedtem a cuccaimat is.
És végre megérkeztünk,ahogy haladtam az ajtó felé szembetaláltam magam a kalauzzal.Utolsó remény gondoltam magamba és odamentem hozzá.

- Elnézést,a kilences kabinból,mikor kijött egy férfi nem hagyott véletlenül egy üzenetet? -

- Tessék? A kilences kabinból nem jött ki semmilyen férfi,hölgyem. -nézett rám érhetetlenül a férfi. - Ha jól láttam Ön jött ki onnan és ha jól is emlékszem egyedül volt egész idő odabent.Tehát nem értem a kérdését,de ha most megbocsát. - majd elment,én pedig ott maradtam egyedül a gondolattal. Az egész csak álom volt és Kim Heechul nem is létezik?

Dreamer
                                     
Csend van. Semmi nem zavarja meg  gondolkodásomat,bár lehet, hogy csak én zárom ki túlságosan is a világot .Hiszen éppen egy vasúti hálókabinban vagyok és utazok Szöul felé hogy végre találkozzak családommal akiket a téli szünetem óta nem láttam.Hiszen a tavaszi szünetemet az iskolában töltöttem két legjobb barátnőmmel. Gondolataimba merülök mikor hirtelen valaki kinyitja az ajtót.Rámeredek és várok hogy megszólaljon végre.Nem szeretem az embereket ez köztudott tény ezért is kerül el sok ember az iskolában és van csak két igaz barátnőm.

- Elnézést,de nem ez a 9-es kabin? - néz rám furcsán az idegen férfi.

- De igen ez az.És mit keres Ön itt? - szólítom meg a tőlem telhető legnagyobb kedvességgel.

- Ez az én kabinom,tehát te vagy rossz helyen kislány .- kislány.komolyan azt merte rám mondani hogy kislány.

- Nem! -jelentem ki határozottan. -Mutassa meg a jegyét! - szólítom fel határozottan az idegen embert.

- Tessék. - nyújtja felém a jegyet. - Látja 9-es szám szerepel rajta.Úgyhogy most már csak te lehetsz az aki nem jó helyen van.Mutasd meg a szelvényedet bogaram . - nem hiszem el, hogy mer két másodperces beszélgetés után így nevezni .Amúgy sem szeretem ha így hívnak mindig aput jutatja eszemben mert így hívott kiskoromba mikor még valamennyire szeretett.Közben odanyújtom neki a jegyemet és megcsodálhatja  rajta a gyönyörű kilences számot.

- Úgy tűnik te is igazat mondtál.Akkor talán én most elmegyek és megkeresem a kalauz bácsit és megoldjuk ezt a problémát hiszen még másfél napra vagyunk legalább a célállomástól és gondolom nem szeretnél velem egy kabinban utazni. - nevet rám az idegen.És hogy őszinte legyen így van nem szeretnék egy idegen férfival együtt utazni,főleg hogy ilyen udvariatlan modora van.Elindult megkeresni a férfit és remélem másfél napig  fogja keresni,de ez sajnos lehetetlen.Újra kicsit gondolataimba merül,de sajnos nem sokáig.A férfi visszatér egy másik férfival aki feltehetőleg a kalauz.

- Tessék megmutatni mindketten a jegyeket.Nem lehetséges hogy mindketten ugyanazt a háló kabint kapták volna.-mondja nekünk kedvesen a férfi.Alaposan megnézi a jegyeinket és nagyon ráncolja a szemöldökét.Érzem hogy ebből nem fogok jól kijönni semmiképpen .-  Sajnálom hölgyem és uram,de úgy tűnik mindkét jegy mostanra érvényes.Valami gond adódhatod a két állomáson ahol vették a jegyeket.És sajnálattal kell közölnöm hogy jelenleg nincs szabad kabin ahova átköltözhetne az egyikük.Nem tehetünk mást mint hogy meg kell osztozniuk a kocsin amíg Szöulba nem érünk.Sajnálom mindenképpen kárpótolni fogjuk önöket,de jelenleg nincs más megoldás.Még egyszer nagyon sajnálom a tévedést. -meghajolt majd kiment az ajtó,mi pedig az idegennel csak néztük egymást ,majd pedig megszólalt.

-  Úgy tűnik Aranyom másfél napig osztozkodnunk kell.- néz rám egy ferde mosollyal. Semmi jóra nem számítok ezalatt a másfél nap alatt. - Akár be is mutatkozhatnánk egymásnak Kim Hee Chul vagyok.És te drágám, ki vagy?

- Aludhatna kint  a folyosón is elég tágas ,elférne.És akkor nem kéne együtt lennünk az elkövetkező nagyjából másfél napban.- néztem rá a lehető leggonoszabb nézésemmel.-És a nevem Gain.Son Ga-In.

- Szép név,Szépségem. Áá nem szeretnélek megfosztani csodás személyemtől és ki tudja mik történhetnek itt az éjszaka.- kacsint rám,nekem meg felfordul a gyomrom,hogy gondolhat rólam ez az alak ilyet.Ha lehetséges még csúnyábban nézek rá. - Meg a kő is hideg a kabin előtt,megfázni se szeretnék.

- Hát rendben,de lehetőleg ne jöjjön közelebb a szükségesnél ,főleg ne éjszaka.-nézek rá.-És lehetőleg ne is nagyon szóljon hozzám kérem. - ezek után nem szóltunk egymáshoz.

 Elgondolkozva néztem Heechult. Meg kell hagyni nem nézni rosszul gyönyörű sötété barna szemei vannak és az a ravasz félmosoly ami szinte mindig ott ül az arcán elég vonzó férfivá teszi őt.Ő is engem néz gondolom ő is ahogy jelenleg én is épp engem elemez a gondolataiban. Nem épp a legjobb a beszédstílusa,de talán beszélgetést kellene kezdeményeznem mivel még sok idő mire Szöulba érünk és talán nem kéne síri csöndben végig utaznunk ezt az időt. Mondjuk az is igaz,hogy én mondtam, hogy ne beszéljünk egymással. Tehát nekem kell beszélgetést kezdeményeznem.

- Elnézést,nincs kedved velem vacsorázni? - kérdezem meg tőle a lehető legkedvesebb hangszínemmel. - Nem igazán szeretek egyedül enni és most hogy egy kabinban utazunk talán mégis beszélgethetnénk.De ha nem szeretne akkor én megyek is. - álltam fel a helyemről és indultam el az ajtó felé,nyitottam már ki az ajtót mikor egy kéz fonódott a csuklómra.

- Gain veled tartok,de csak mert olyan szépen kértél és szeretnélek jobban megismerni. -mosolygott rám azzal a hamiskás félmosolyával.Elindultunk az étkező felé,ahol már elég sokan voltak tekintve hogy vacsora idő van már.

- És Gain hány éves is vagy? - nézett fel rám és mintha kicsit tartana a választól,de megnyugtatom attól még hogy 20 évesnek nézek ki sokkal idősebb vagyok.

- 27 vagyok,gondolom ez most eléggé ledöbbentett,de te se lehetsz sokkal több Heechul. - mondtam ki kissé gúnyosan a nevét.

- Hát olyan sokkal nem is,de már 31 éves vagyok. - mosolygót rám először valami eszméletlenül aranyos mosollyal.Na jó Gain ilyeneket nem gondolunk.Szidom le magam. Tovább beszélgettünk és meglepően jól sikerült a vacsora.Már visszafele tartottunk a kabinba mikor Heechul maga felé fordított és megcsókolt.Hirtelen ért .Pár másodperc múlva visszacsókoltam és ez eléggé meglepte.Ahogy elnézem döbbent fejét mikor befejeztük a csókot mintha legalább egy pofonra számított volna és őszintén szólva engem is meglepett hogy reagáltam a csókjára.

- Talán ezt nem itt kellene folytatnunk. - szólaltam meg majd elkezdtem magam után húzni egyenesen a kabin felé.

A kabinba érve rögtön nekem esett. Ledöntött az ágyra és rám mászott. Ahogy lenézett rám az eszméletlenül vágygerjesztő nézés volt. A tekintete vágyat sugárzót és örültem mert ez nekem szólt és nem valami másik csajnak. Lassan elkezdte csókolgatni a nyakamat, közben kezével igyekezett levenni a pólómat. A kezét végig húzta az oldalamon , amitől kirázott a hideg.

- Hmm,csak nem egy gyenge pont Aranyom? - súgta a füleimbe vágytól fűtött hangon. Én csak egy nyögésre voltam képes válaszként.A fülem alatti résznél kezdett egy csókolgatni majd haladt egyre lejjebb és ahogy elérte a kulcscsontomat gyengéden beleharapott,amitől ha lehetséges még jobban vágytam arra hogy végre magamban érezhessem. Én már nem bántam annyira finoman a ruháival mint ahogy ő tette az enyémmel. Szinte letéptem róla minden ruhát. Már egyikünkön se volt semmi,de ő még mindig úgy érezte nem elég. Lassan feltámasztotta magát rám mosolygott az ellenállhatatlan félmosolyával és megszólalt.

- Talán most abba kéne hagynunk nem gondolod Gain? - nézett rám huncutul.Na jó ez most szórakozik velem.

- Vicces vagy Heechul.Mi lenne ha inkább a tettek mezejére lépnénk. - szólaltam meg majd egy hirtelen mozdulattal megfordítottam magunkat és ráültem.Abban a másodpercben egyszerre nyögtünk fel.Majd pedig elkezdtem mozogni. Lassan szinte őrjítően lassú tempóban csak hogy őt kínozzam.Lenéztem rá és most én húztam mosolyra a számat.Ez volt a végső löket neki,nem bírta tovább.Megfordított minket,hogy ő kerüljön felülre,majd pedig gyorsabb tempóban kezdett el mozogni.A lábaimat a dereka köré raktam csak hogy még ennél is jobban érezhessem őt.Éreztem hogy lassan itt a vége egyre jobban kezdtem érezni a gyönyör felé vezető utat és ahogy félig lehunyt szemeimen keresztül láttam ő is a vég felé közeledett.Egy utolsó lökéssel mindketten a gyönyör kapuiban találtuk magunkat. Heechul izzadtan,lihegve dőlt mellém és halkan odasúgta.

- Életed eddigi legjobb menete volt igaz Bogaram? - nézett rám a tipikus tekintetével.

- Haha,volt már jobb is.De talán te nézel ki eddig a legjobban. - nevettem rá.Kényelmesen elhelyezkedtem a mellkasán,majd pedig álomba zuhantam.Csodálatos álmom volt,ahol Heechullal voltam együtt Szöulban,nem váltak el az útjaink miután odaértünk.

Másnap reggel mikor felkeltem ez az álom szertefoszlott.Egyedül voltam a kabinban,egyes egyedül .Tudom hogy csak pár óra volt az egész,de azért reménykedtem hátha ő más lesz mint a többiek.Tévedtem.
Felöltöztem,mert ahogy kinéztem láttam,hogy pár perc és megérkezünk,ahol várnak a szüleim.Gyorsan rendbe raktam a kabint és összeszedtem a cuccaimat is.
És végre megérkeztünk,ahogy haladtam az ajtó felé szembetaláltam magam a kalauzzal.Utolsó remény gondoltam magamba és odamentem hozzá.

- Elnézést,a kilences kabinból,mikor kijött egy férfi nem hagyott véletlenül egy üzenetet? -

- Tessék? A kilences kabinból nem jött ki semmilyen férfi,hölgyem. -nézett rám érhetetlenül a férfi. - Ha jól láttam Ön jött ki onnan és ha jól is emlékszem egyedül volt egész idő odabent.Tehát nem értem a kérdését,de ha most megbocsát. - majd elment,én pedig ott maradtam egyedül a gondolattal. Az egész csak álom volt és Kim Heechul nem is létezik?